Kétnapos kirándulásra indultunk május 29-én, szombaton a TÁMOP 5.2.5 képzési program keretében 60 gyermek, szülők és a gyermekvédelmi központ munkatársai.

Összesen 80 fővel, két busszal a reggeli órákban indultunk útnak.

Több mint hat órás buszon eltöltött idő után végre leszállhattunk Egerben és elfoglalhattuk helyünket a szállóban, majd megebédeltünk.

A délutáni programunk egy részt elmosta az eső, de kitartottunk és így is megismerkedhettünk az egri vár nevezetességeivel. Idegenvezetőnk bemutatta a vár történetét, legnagyobb hangsúlyt persze az egri várvédők harca kapta benne.

A kazamatákban megtekinthettük az Egri csillagokból ismert tüzes kerék másolatát, amelynek fény- és hangeffektjei elkápráztatták a kiskorú nézősereget. Továbbhaladva a vár mélyebben fekvő alagútrendszerében találkozhattunk a várat védő ágyúkkal, majd a legalsó szinten megtekinthettük azt a várvédő rendszert, amely abban az időben az aknafigyelésre szolgált.

Kazamatákban tett sétánk után megismerkedhettünk a középkori pénzverési módszerekkel, néhány gyermek kipróbálhatta a pénzverő gépet is.

Vártúránk leglátványosabb pontjára érkeztünk. Háromdimenziós moziban nézhettük végig, milyen volt a vár és a város 1552-ben.

Utolsó állomásunk az Egri csillagok panoptikum volt, melyben élethű viaszszobrok mutatták be a híres regény szereplőit. Találkozhattunk többek között Dobó Istvánnal, Jumurdzsákkal és magával a török szultánnal is.

Az idő rövidsége miatt sajnos el kellett hagynunk a középkori vitézek birodalmát, de utunkat tovább folytattuk egy pihentető fagyizás után a városban.

Késő este volt már mire ismét a szállásra érkeztünk és a vacsora után próbáltunk kevéske pihenéssel felkészülni a következő napra.

Vasárnap mindenki korán felébredt és szerencsére az időjárás is kedvezőre fordult, napsütéses meleg várt ránk Szilvásváradon.

A gyermekek kedvelt közlekedési eszköze a kisvasút, ezért hát egy egész vonatot birtokolva elindultunk a Szalajka-völgy végállomása felé. Már a vonatból hallhattuk a csobogó víz hangját, amely végigkísérte utunkat. Leszállás után a Fátyol-vízeséshez indultunk, túránk méltán legszebb pontjára.

A sok eső miatt elég nehézkes volt a gyalogos közlekedés, de így is vállaltuk egy csapatnyi gyermekkel, hogy felmásszunk az Istállóskői ősember- barlaghoz. Kicsit sárosan és fáradtan érkeztünk vissza a vasútállomásra, ahol már vártak ránk a többiek és újra kisvasútra szállva visszaindultunk kirándulásunk kiinduló pontjához.

Még ebéd előtt volt időnk bemenni az ember fejlődéstörténetét bemutató panoptikumba, ahol a majomtól a homo sapiensig kísérhettük végig a fejlődés menetét.

Finom és bőséges ebéd után indulhattunk haza. Az autóbuszonként a gyermekek egy totót tölthettek ki egyesével, amely a kirándulás alatt hallott ismeretekre épült. A „fehér busz” utasai körül Csókás Dominik, Györkő-Gyömörei Konrád és Szinyéri Adorján szerezte a legtöbb pontot, míg a „zöld busz” utasai közül Szabó Anita, Szabó Éva és Bozsoki Dániel bizonyult a legügyesebbnek. Nyerteseink az éremverdében készült pénzeket és csokit kaptak jutalmul.

Az eső ellenére is szívesen gondolunk vissza a közös kirándulásra, a gyermekek jól érezték magukat, és már várják a következő közös fonyódligeti programot.